Történt pedig, hogy hogy Virág ovijában egy hónapos projekt munka volt. Virág előbb a kis baktériumhoz csatlakozott, majd kiderült a végén, hogy ez tulajdonképpen az emberi testről szól.
Az ötlet kipattanása sem volt véletlen, hozzájárult szerény német tudásom. Ugyanis Virág kapott egy két oldalas házi feladatot, ahol folyó szövegben írtak a csontvázzal kapcsolatos feladatokról. Első olvasásra az első mondatból két szó volt világos a csontváz és a palacsinta. Egyből bevillant a fenti kép lehetősége. (Csak a teljesség kedvéért a mondat pedig egyébként arról szólt, hogy ha nem lennének csontjaink amik tartanak, akkor olyanok lennénk mint a palacsinták :) )
Bekevertem a tésztát (kicsit több lisztet tettem bele, hogy még kevésbé legyen folyós) és vanília belsejét kapartam bele. Aztán zsákba töltöttem és az előre kartonból kivágott alakok méretére (amit oda tettem a serpenyő mellé viszonyításnak) formáltam. Elég könnyű volt dolgozni a tésztával, persze lassú tűzön. Mert egy egy nagyobb mintánál az elején kinyomott rész túl sült volna, erősebb lángnál.
"Nézd Simi pont akkora a te kezed is!"
Amíg Simi számolja, hogy minden ujja meg van-e Addig Virág az alkarja hosszát ellenőrzi és meg is állapítja, hogy két csont van benne!
Az oviban nagy sikere volt. Minden gyerek a helyére rakott egy egy csontot. A szívet pedig egy szem eper jelképezte.
Közben megbeszéltük a csontok szerepét, fajtáit. Egymáson megmutogattuk őket.
Örülök, ha tudtam adni ötletet! Jól esik ha visszajelzel ha valami tetszett vagy ha vannak ötleteid! Szép napot kívánok: Orsi