2010. június 11., péntek

Ajándék festmény a Dédimamának

Ezekben a nagy melegben a dél körüli órákat a házban töltjük, ami szerencsére jó hűvös, csak a gyerekek nem értik ilyen jó időben mit csinálunk itt bent. Ma festeni támadt kedvük, így ezt csináltuk.
Nagyon klassz elfoglaltság, de igényel elő és utó munkálatokat.
Tapasztalatok:
Érdemes nem csak az asztalt, hanem a padlót is letakarni pl. fóliával. Olyan festéket válasszunk amihez nem kell állandóan vízbe mártogatni az ecsetet. A hobbi boltokban kaphatóak ilyen akrill festékek, amik egyébként mérgező anyag mentesek is. Ebből nyomni egy tálra amiből lehet mártogatni. A gyerekek pedig vagy festős ruhában (nálunk van kinevezve) vagy ilyen melegben lengén legyenek.

Mi csináltunk újjal festést, ami a nyomot hagytam a papíron élményét adja és a finom motorikát, érzékelést is fejleszti. Próbáltam csinálni egy összehajtott lap egyik felére rajzolni egy szimmetrikus dolog egyik felét (most egy lepkét) , majd összehajtva megkapom a teljes képet. De ez nem érdekelte őket. Virág inkább csak vízzel festett ami 3x borult ki. Így tudtunk olyat is csinálni, hogy a vizes lapra festettünk, ahol szétszaladtak a színek. Azt gondolom, hogy most nem  a felismerhetőségnek van még szerepe ebben a korban, hanem tényleg a "nyom hagyásnak", amihez egy csomó más is társul, pl. a színek szép világának és gyakorlásának élménye.
De csináltunk ajándékot a Dédimamának, aki most töltötte be a 93. évét. Egyszerűen befestettem a kezüket amit rányomtunk a papírra és aztán mintha ez egy tulipán lenne festetem rá szárat.
 
Ez is nagy örömmel töltötte el őket hogy egy mindenki által felismerhető képet alkottak ketten.

Aztán jött a takarítás....de jól éreztük magunkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...