2010. december 3., péntek

mézeskalács I.

Az elmúlt héten mézeskalács adventi koszorúkat gyártottam. Limaránál láttam és eldöntöttem, csinálok ilyet. Körülnéztem a neten és csodálatos dolgok vannak! Aztán az óviba felajánlottam hogy csinálok egy párat és a bevétel mehet a csoportpénzbe. Ime egy része:



A részletes leírása a koszorúnak:
A recept Limarától van, csak lefeleztem, mert így is elég sok. Ebből az adagból kijön egy koszorú és egy ház és még marad is. Persze a tészta eláll.
Hozzávalók:
20 dkg méz
15 dkg margarin
Mikróban összemelegítem, míg a vaj elolvad.
25 dkg porcukor
3 egész tojás
1 tk. szódabikarbóna
fél cs. mézeskalács fűszerkeverék
Ezeket összeturmixolom.
hozzákeverek még 70 dkg lisztet.
Ezt letekerva pihentetem 24 órát.
Nagyon kell vigyázni a tészta arányaira. Első nagyon jól sikerült, finom és puhák voltak a formáim. Másodszor több liszt került bele és kevsebb tojás, sporolni akartam Olyan lett mint a gumi, hihetetlen nehezen dolgoztam vele. Harmadjára pedig több cukrot raktam bele mert elnéztam a receptet, így gyorsan kiszárad.
Megterveztem papíron a koszorút. A mécsesek köré szíveket rajzoltam és a  csillag átmérőjének megfelelő négyzetet 8-ba hajtottam, így vágtam szimerikus csillagot. A koszorú sablonját kartonból vágtam ki. A tepsi alján kinyújtottam és kivágtam a sablon alapján. 175 fokos sütőben 10-12 percig sütöttem.  Még melegen érdemes kivágni a mécses helyét a mécsestartó alumimiummal. Aztán megirókáztam őket.1 tojás fehérjéhez kb 20 dkg porcukrot szitálok és még annyit adok hozzá, hogy ne legyen folyós. Egy vadtagabb zacskóból nyomom ki. Az egybefüggő fehér mázt pedig higgabbra csinálom és kanállal teszem rá (esetleg színezem).

A házikót hasonlóképpen salonból csinálom. Miután megírtam az alkatrészeket, uánna kenem csak be a nagy csillagot mázzal és abba állítom bele az egyenes aljúra vágott kellékeket, amiket egy háromszögalakú, mázzal bekent támasztékal erősítek meg.

                                   
A koszorúnál kvágott darabokat így használtam fel:

2010. november 29., hétfő

Karácsonyfadíszek I.

Eddig mézeskaláccsal díszítettük a karácsonyfánkat -amit idén is sütök-, de most más saját kézemmel készített díszek is kerülnek a fára vagy máshová.
Készült egy téli szett:


Kivágtam a sablont filcből (az ötlet a mostani praktikából van, az újságban van sablon is, de én kisebbet szerettem volna, ezért rajzoltam), kihímeztem, körbe varrtam először sima varrással, de a pelenkaöltés jobban tetszett. Egy kis helyet hagyva kitömtem őket. Készre varrtam őket, benne a zsineggel.


Szintén e havi praktika. Filcből kivágtam a szárnyakat és középen egy helyen egybe öltöttem, úgy hogy rajta legyen egy gyöngy és egy flitter + egy egy aranyszínű gyöngy a szárnyak végén. Eredetleg fehérből voltak a szárnyak.



Egy szaloncukor darabnyi anyagnak (csak úgy szemre csináltam) a két szélére varrtam csipkét -közbe beszegve az anyagot. Kitömtem (de lehet bele sólisztgyurmát is tenni) összehajtottam és arany szallaggal elkötöttem.




Anyag beszerzés: a filc nem olcsó dolog. De a DM-ben lehet kapni törlőrongyként álcázva olcsobb fajtát, nagyon jó vel dolgozni. Egy csomag amiben hat 30x30as darab van, kék zöld fehér sárga színben csak 345 Ft, míg egy A4es filc a hobby boltban 280 Ft. A nev: Profissimo allzwecktuch.

2010. november 19., péntek

Madáretetés

Megkezdődött a madáretetés nálunk.
Elkészítettük az edéyeket. Sütötök és alma belsejét kivájva, tettünk vegyes madáreledelt bele.
Fontos hogy stabilak legyenek a "tálkák", ha a madarak rászállnak ne billegjenek.


A mi madaraink (szén és kékcinkék) nem eszik csak a napraforgómagot. Jár egy galamb a búzáért, kölesért, de azt hiszem megpróbálom megfőzve is odaadni nekik.
Megtudtam, hogy szalonnabőrt nem szabad adni nekik mert sós és ha nem tudnak inni rá elpusztulnak tőle. Faggyut, hájat lehet ki tenni és vízet is. A csipkebogyó sem fogy, a rigók még nem pártoltak ide a kert másik feléből, talán ha hó lesz.
Nagyon kedvesek a madárkák, be be kukkantanak az ablakon is.

Őszi ablak dekor

Elkészült az őszi dekorációnk. (Tudom már a télinek kellenne jönnie, de úgy vágytam rá)
Vékony kartonból vágtuk ki a leveleket és ágakat, no és a kedves sün családot. Damilra fűztem a leveleket hogy olyanok legyenek mintha hullanának. Mondtam is a gyerekeknek, hogy nézzétek hullanak a levelek, mire ők azt kérdezték: Hol? :))))))))))
A téli betevőjét gyűjtögető sünikről pedig nagyszerű mese kerekedett, amiben belecsempésztem az őszi jellemző momentumokat.
(a fényképet is Marci készítette, mert mostanában szenvedélyesen fényképez és lassan már annyit tud a gépről mint én )

Skanzeni kirándulás

A hétvégeén a skanzenben jártunk a Márton-napi mulatságon. Már régrn elakartam menni egy ünnepi alkalomra, főleg húsvétkor vagy pünkösdkor. De annyian voltak most is hogy ez elriaszt.
Sok program volt és minden a libákról szólt.
A gyerekek csináltak krumpli puskát, aminek nincs is puska alakja, nanem egy libatoll vastagabb végéből levágnak egy 10 cm-esdarabot, ez egy cső. Ennek a két végébe krumplit szurnak és egy pálcát dugnk bele és a sűrített levegő kirobbantja az egyik darabot ami nagyot pukkan.
Csináltunk zoknilibát használt zokniból kukoricával megtömve. Ezt Virág táskaként használja a vállára akasztva :)


Marci kukorica csutkából csinált törökbasát, apa pedig egy babát Virágnak.
Láttunk népijátékokat, mézeskalácssütést és azt is ahogy a kovács abrocsot kalapál a szekérkerékre.

Ettünk kemencében sült kenyeret, libazsírral, libasültet héjában főtt krumplival.
Marci jár néptáncra az óviban így különösen élvezte a népviseleteseket. És ők teljesen természetesen viselkedtek, úgyhogy néha úgy éreztem magam, mintha visszarepültünk volna az időben. Csak az a sok ember ne let volna...

2010. november 16., kedd

Márton napi zokni liba

Vasárnap kint voltunk a Skanzenben. Nagyon klassz program, bár rengetegen voltak.
Zokni libát csináltunk Virággal, ami annyira egyszerű. hogy itthon is megcsináltuk 5 perces munka.
Végy egy használt fehér zoknit, vágd le a fejét és fordítsd ki. Egy tíz cmes háromszöget összegöngyölsz a csőrnek és a  összekötöd a zokni egyik végét, úgy hogy a csőrt is bele kötöd a hegyes végével befelé.


Kifordítod a zoknit megtömöd lazánvalamilyen maggal kukorica, de jó rizs is. Én polárból csináltam a lábát mert nincs vele gond, de eredsetileg nem abból volt, hanem egy 10x20-as négyzset két alsó csücskét  befelé felfeléhajtottuk. Ezt beletéve összekötjük a zokni alsó részét is. A zokni közepén pedig kialakítjuk a nyakat . Megkötjük a nyak aljánál és a fej alatt is egy egy madzaggal.


Még egy madzagot kötünk a nyakára és fenekéhez (egy szem kukorica köré) ezzel lehet fogni és mozgatni a libát.
Ha hossza lábat csinál az ember akkor lehet gólya, ha fekete zokniból akkor feketerigó.
A kisebbek is tudják tömni és segíteni a bekötözésben.

2010. november 4., csütörtök

Őszi kirándulás


Ezeket az útólsó szép napokat kihasználva többször is sétáltunk a környéken. Szerencsések vagyunk, mert nagyon szép helyek vannak a környéken. Vasárnap a közeli Pilisborosjenőhöz közeli várromhoz látogattunk, ahol az Egri csillagokat is forgatták. A gyerekeknek nagy élmény volt.
Közben pedig leveleket szedtünk és bogyókat a madaraknak télire. Csipkebogyót, vadszőlő  Ezt majd dióval és más magokkal fogjuk adagolni a madárkáknak. Nagyon szeretik a ház előtti bokrokat, így már nem is kell ideszoktatni őket. Lehet adni nekik kuszkuszt vagy bármilyen magot, főtt rizst, tésztát is, de a morzsát nem tudják megemészteni.
Kilehet tenni egy nagyobb tálba vizet is amiből nem csak inni tudnak, hanem fürdeni is. A nagymamámnál minden nap odajárnak a feketerigók lefürdeni.
Posted by Picasa

2010. november 2., kedd

Veresegyházi medvepark

Programajánlóként hoztam a Medvepark látogatását.
Mi egy szép napsütéses napon látogattunk el a gyerekekkel. A medvék egy hatalmas területen vannak aminek a kerítéséhez közvetlenül oda lehet menni és óriási faakanalakkal etetni a medvéket mézzel. Ott is lehet vásárolni, de érdemes otthonról vinni.


Egy kis vonattal körbe lehet járni a parkot és közben farkasokat is láthatunk.
Péntekenként torkos péntek van a fogadóban amikor féláron lehet enni, különben nagyon drága. Érdemes bejelentkezni.
A belépő olcsó. Van játszótér a gyerekeknek.

Itt utánna lehet nézni a részleteknek: http://www.medveotthon.hu/


2010. október 20., szerda

Marsden Wagner előadás

Warsden Wagner: Mikor lépünk be Európába?

Marsden Wagner professzor M.D., M.S.P.H., a WHO nõk és gyerekek egészségével foglalkozó szervezetének volt igazgatója, jelenleg az Országos Bábaszövetség Szenátusának tagja.


Jó reggelt! Mindjárt az elején azzal kell kezdenem, hogy kétszer is elnézést kell kérjek.

Elõször is azért, mert nem beszélem a nyelvüket. Másodszor azért kell elnézést kérnem, mert a szülészeti gondozásról és a gyermekszülésrõl fogok beszélni, és tulajdonképpen én férfi vagyok. Soha nem fogok gyermeket szülni, soha nem fogom ezt az érzést megtapasztalni, tehát ez azt jelenti, hogy kívülálló vagyok a szüléseknél. És ezt nagyon fontos mindig szem elõtt tartanunk, még az sem számít, ha valaki szülészprofesszor (férfi) egy kórházban – akkor is kívülálló, mivel a szülés a nõk világába tartozik. A szülés mindig is a nõk világának része volt. Még egy dolog… OK… tehát mit tehetnek a férfiak a szüléssel kapcsolatban?

Valaki mesélt egy történetet, ami nekem nagyon tetszik. Ez a történet arról szól, hogy a
szülés miként megy végbe a delfineknél.A szülõ delfin úszik a középpontban. Körülötte
körbe-körbe úszik 2-3 nõstény delfin, akik meg-megérintik õt – mint a bábák vagy
a dúlák. Ez után, mintegy tíz méterrel távolabb egy szintén nõstény delfinekbõl álló
csapat úszkál, akik beszélnek a szülõ delfinhez. Majd jóval távolabb (egy nagyobb sugarú körben) úszik az összes hím delfin, akiknek az a feladata, hogy óvják a szülõ delfint mindenféle veszélytõl. Így a szülés békében folyhat le. Úgy gondolom, hogy a férfiak így vehetnek részt a szülésben. Vagyis biztosítaniuk kell a békét a nõk világa számára a szülés ideje alatt.
A delfinekhez hasonlóan, az embereknél is így kéne történjen. A bábák
mindig a nõk rendelkezésre álltak, akár tradicionális bábákról, akár egy idõsebb tapasztaltabb környékbeli nõrõl beszélünk – tehát mindig is léteztek bábák. 

Nos, amint tudjuk, úgy 200 évvel ezelõtt a férfiak is belekeveredtek a szülési szituációba, és a szülészorvosok megjelentek a szüléseknél, és fokozatosan átvették a hatalmat és az ellenõrzést. Mi férfiak ellenõrzésünk alá akarunk hajtani minden olyan körülményt, amitõl félünk. Ha félünk valamitõl, azt mindenképpen ellenõriznünk kell.
Nagyon ortodox orvosi, tudományos és perinatális képzésben részesültem, aztán kutattam, praktizáltam, majd a WHO munkatársaként Koppenhágába kerültem, ahol találkoztam egy dán bábával, aki megkérdezett, hogy részt vettem-e valaha a praxisom alatt egy otthonszülésnél. Mondtam, hogy nem. A legtöbb orvos Magyarországon, Németországban, az USA-ban vagy bárhol máshol, soha nem látott otthonszülést. Ez a bába, egy nagyon bölcs asszony volt – „sage femme“ – azt mondta nekem, hogy el kell mennem és látnom kell egy otthonszülést. Õ mindent elrendezett, így lehetõségem nyílt elmenni a szülésre.
Ez az esemény a reveláció erejével hatott rám, megváltoztatta az életemet. Láttam egy asszonyt, aki haladt elõre a vajúdás folyamatában, majd eljutott abba a stádiumba, amit mi második fázisnak nevezünk, és ez a nõ egyszerre rálelt a benne rejlõ erõre. Azt mondta: „Lépjetek hátra!!! Most megszülöm ezt a gyermeket!!!“
Ettõl halálra rémültem. Még soha életemben nem láttam olyan nõt, akiben elõtört volna ez az erõ. Ez az erõ halálra rémíti a férfiakat. Abban a pillanatban felismertem, hogy mindaz amit a szülés alatti gondozásról tanultam, arról szólt, hogy miként hajtsam az uralmam alá a nõt oly módon, hogy ne találjon rá magában erre az erõre.

Mi férfiak nem akarunk találkozni ezzel az erõvel, nem akarjuk látni, bármit megteszünk, hogy ne találkozzunk vele. Valójában a probléma nagyobb ennél. A férfiak évezredek óta megpróbálják ellenõrzésük alatt tartani a nõket. Ez igazából vicces, nem tragikus.
Sokmindent megteszünk azért, hogy ellenõrizzük a nõk reproduktív viselkedésformáit. A várandósság és a szülés ellenõrzése része ennek a folyamatnak. Tehát a szülészeti gondozás jobbára a szülés, a vajúdás és a nõ ellenõrzésérõl szól.
Mit gondolnak, miért erõsködnek, hogy a szülés a kórházban történjen? Mivel a kórház az „én“ – az orvos, a férfi – felségterületem. „én orvos vagyok, mindent ellenõrzök, ami a kórházban folyik.“ Ha én, mint orvos elmegyek az ön otthonába, ön van hatalmon, jogában áll kidobni engem. Én, mint orvos nem uralhatom, ellenõrizhetem teljesen a helyzetet. Ez az, amit az orvosok nem szeretnek. Ezért nem szeretnek az orvosok beteghez vagy vajúdóhoz házhoz menni, mert nem uralhatják tökéletesen a szituációt.
Soha semmilyen tudományos adat nem támasztotta alá a szülések kórházakba való áttelepítését. Ez nem egy tudományos kutatási eredményeken nyugvó döntés és cselekedet volt. Mi orvosok uralni akarjuk a vajúdást és a szülést; a hátára fektetjük a nõt, ami a tehetetlenség és a megadás testhelyzete. Az, hogy õ a hátán fekszik, én pedig a terpesztett lábai közt állok, azt sugallja, hogy teljesen uralom õt. Ez a lehetõ legrosszabb
szülési testhelyzet. Azt akarják, hogy a kutatási alapokon nyugvó kezelésrõl beszéljek?
Bárhová mehetnek a világban, legyen az kórház vagy születésház, ott, ahol azt javasolják, hogy a vajúdó nõ a hátára feküdjön, ott nem beszélhetünk tudományos kutatási alapokon nyugvó kezelésrõl.
Abban az idõben, amikor a fejlettebb államokban a szülés átkerült a kórházakba, az emberek kezdtek jobb körülmények között élni. Javult a táplálkozás, a lakáskörülmények stb. Ekkor rájöttünk arra is hogy uralhatjuk a vajúdást és a szülést. És a nõ? –
Rájött, hogy a családtervezés által uralhatja a fogamzást is! Innentõl kezdve a nõk nem szültek 15 gyereket, csak kettõt. És nem akkor szültek mikor 14 vagy 50 évesek voltak, hanem nagyon optimális idõben.
Tehát mindezen szociális változások, amelyekrõl beszéltem, javították a csecsemõ és anyahalálozási arányokat. Mindkét arány meglehetõsen csökkent. A szülés bekerült a kórházakba, és az orvosok hangsúlyozták, hogy a statisztikák pozitív alakulása nekik köszönhetõ. Ez nem igaz!
Ez azért nagyon fontos, mert sokszor fogják ugyanezt hallani magyar orvosoktól.

Nekem sokszor mondták már. „A kórházba jönni, használni a különbözõ gépeket, az EKG-t, a CTG-t stb. ez modern, ez fejlõdés, nem akarunk visszafelé lépni.“ – mondják. De tévednek. Nem az ultrahang és az EKG alkalmazása miatt csökkent a halandóság. Hanem a jobb táplálkozás, a jobb lakáskörülmények, a jobb családtervezés és igen, bizonyos értelemben a jobb orvosi ellátás miatt is. De nem az ultrahang alkalmazása miatt, hanem pl. az antibiotikumok miatt vagy a biztonságos vérátömlesztés miatt. Ezek valóban nagy vívmányai az orvostudománynak. Ezek csökkentették valójában a halandóságot. De leginkább a szociális változások.
De – amint a világon egyre többen felfedezik –, ahogy az orvosok egyre jobban uralják a szülést, a nõk úgy veszítik el azt. Elvették tõlük a saját testük ellenõrzésének, uralásának a jogát. Ez a magyarázat a medikalizáció elleni reakcióra. És ez szorosan kapcsolódik a bábákhoz is. A bábák és a nõk a szülés humanizálását követelik. Tegyük emberibbé a szülést! Ez azt jelenti, hogy a szülõ nõ kell a központban legyen, nem pedig az orvos.

A bába feladata a szülés kísérése, nem pedig az orvosé. A szülés természetes része egy normális életciklusnak, a várandósság nem betegség, az esetek több mint 80%-ban nincs is szükség orvosra vagy sebészi beavatkozásra.
A magyar professzorok azt mondták nekem, hogy milyen jó itt a helyzet, hiszen itt több mint egy orvos van jelen a szülésnél Ez õrület! Nézzék! Képzeljék el, hogy egy magasan képzett szülész van jelen a szülésnél.
Ez kb. olyan, mint amikor szórakozni akarnak menni a párjukkal és az egészséges 2 éves gyermekük mellé egy sebészorvost hívnak babysitternek. Ez õrület! Eszméletlen sok pénzbe fog kerülni, és ha a gyermekük elfárad és sírni kezd az orvos teleinjekciózza nyugtatókkal és medikalizálja a babysittinget. Ugyanilyen õrültség egy szülészeti sebész részvétele egy normális szülésnél. Még az is nagyon furcsa, ha egy orvos van
jelen a szülésnél…
Önök szeretnék, ha egy orvos jelen lenne és bámulná önöket a hálószobájukban mikor a partnerükkel szeretkeznek? A dolgok mûködhetnek rosszul a szexben is! Különbözõ fertõzéseket kaphatnak AIDS-t, gonorrheát stb., tehát állítsunk egy orvost a hálószobákba is! Hogy megmondja, hogyan csináljuk! Ez esztelenség! De ez történik Magyarországon, azáltal, hogy ezek a jól képzett orvosok ott állnak a normális szüléseknél.

15 év alatt számos alkalommal jártam az Szovjetunióban így tudom milyen a szovjet gondozási modell. Ez pontosan olyan, amilyennel ma Magyarországon találkozunk! Ma szovjet szülészeti gondozási modell uralkodik Magyarországon. Az emberek, akik a szülést ellenõrzik, nem akarnak változást. Ezt onnan tudom,
hogy tavaly itt jártam egy találkozón, ahol jelen voltak a minisztérium emberei, különbözõ professzorok stb., és elmondták, hogy nem akarnak változást, és mindent megtesznek a változások megakadályozására.

Változtatni kell! Mondhatnak a miniszterek és a professzorok bármit arról, hogy ez a rendszer milyen jó.
Mondják meg nekik, hogy 27 olyan európai ország van, ahol kevesebb baba hal meg a perinatális idõszakban mint Magyarországon. Értik ezt? A perinatális mortalitás 27 európai országban kisebb, mint itt, vagy más szavakkal, a 27 ország közül Magyarországon a legmagasabb a perinatális mortalitás. Azt is mondják el nekik, hogy Magyarországon a perinatális idõszakban több anya hal meg, mint 22 másik európai országban. Látják tehát, hogy a kormány és az orvosok nem mondhatják, hogy minden rendben. Semmi nincs rendben! És persze azért is szükség van a változásra, mert harmóniába kell kerülniük az EU-val.
Tehát meg kell változtatni a rendszert, mivel túl sok baba és anya hal meg, mivel a törvény szerint összhangba kell kerülni az EU-val, és azért is, hogy az önök társadalma szabaddá és demokratikussá válhasson. Egy szabad és demokratikus társadalomban a nõk és családjaik választhatnak, hogy milyen szülést szeretnének. Egy szabad társadalomban a nagy és fontos emberek nem mondhatják meg önöknek hogyan szüljenek.
Ezt a nõ kell eldöntse! Akarják, hogy a kormány vagy valamelyik orvosprofesszor megmondja milyen testhelyzetben szeretkezzenek kedvesükkel? Ugye, nem! Ezért ne szabják meg azt sem, hogy milyen szülést akarnak. Önnek kell választania, és a kormánynak és a profoknak az a dolga, hogy tiszteletben tartsák az ön döntését.
Tehát mindez valójában a demokráciáról szól.
S ez problémát jelent Magyarországon! Az elmúlt 50 évben szovjet ellenõrzés alatt éltek, elõtte német ellenõrzés alatt éltek, azelõtt is folyamatos ellenõrzés alatt éltek, tehát mindig mások mondták meg, hogyan éljenek.
És ez így ment századokon át. Most végre szabadok. De meg kell tanulniuk szabadnak lenni. Meg kell tanulniuk dönteni, választani és változtatni. És a kormány tagjainak, az egyetemek és a kórházak professzorainak is le kell szokniuk az autokrataságról, és demokratává kell válniuk. Ez egy hosszú és nehéz folyamat. Nem fog holnapig megtörténni. De a folyamat már beindult és folytatódni fog. Nagyon fontos, hogy mi fog történni a szüléssel, mivel a szülés milyensége tükrözi az egész társadalmat.

Ha egy magyar asszony azt tanulja meg szülése alatt, hogy teste rosszul mûködik, mivel nem tud gyógyszerek segítsége nélkül szülni, akkor azt fogja hinni, hogy mivel rosszul mûködik a teste, szüksége van ezekre az eljárásokra. És az oda vezet, hogy a nõk félni fognak és nem hisznek majd saját testükben, és azt teszik majd, amit a vezetõk mondanak.
Tehát a szülés megváltoztatása az egész társadalmat megváltoztatja.

Milyen változásra van szükség?
Elõször is tájékoztatni, okítani kell a nõket.
Magyarországon az ma a legnagyobb gond, hogy a magyar nép csak egyfajta szülést ismer. A szovjet szülést.

Én sem tudtam milyen egy igazi természetes szülés, míg nem láttam. A magyaroknak meg kell tanulniuk, hogy többféleképpen is lehet szülni, nemcsak a szovjet módon. El kell mondani a tévében, rádióban, az iskolákban, hogy mi is a szülés valójában. A folyamat nagy részét tehát a magyarok ilyen téren való tájékoztatása, felvilágosítása jelenti. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a szülés egy normális életesemény,
és hogy az esetek többségében – több mint 80%-ban – semmilyen probléma nem adódik.
Szükség van tehát erre a felvilágosításra!

A szülési szolgáltatások kidolgozását és megtervezését nem szabad a minisztériumra és a professzorokra hagyni. Mivel õk a szovjet rendszert kedvelik, s ha rajtuk múlik, nem lesz változás.

A nõi mozgalmaknak, a politikai csoportoknak, a bábáknak harcolniuk kellazért, hogy ennek a kidolgozási folyamatnak részesei lehessenek. Ha Nyugat-Európában változtatni akarnak a szülészeti ellátáson, akkor nyilvános találkozókat rendeznek a parlamentben, és bárki eljöhet, hogy elmondja a véleményét arról, milyen változtatásokra van szükség. A következõ lépés. Fel kell támasztani a bábaságot Magyarországon, mivel az teljesen perifériára szorult.

Magyarországon is meg kell érteni: a bábaság egy teljesen független szakmává kell váljon. Nem az orvosoknak kéne a bábákat tanítani, hanem a bábáknak kéne a bábákat képezniük.
A koppenhágai bábaintézetben egyetlen orvos sem tanít, csakis bábák képzik a bábákat. Bábaságot tanítanak! Ha orvos tanítja a bábákat, nem bábaságot fognak tanulni, hanem azt, hogy miként legyenek az orvosok rabszolgái. Ez két különbözõ dolog! Tehát a bábákat függetlenné kell tenni, a státuszukat pedig egyenlõvé kell tenni az orvosokéval.
Ez nem lesz könnyû. Több bábát kell képezniük, mivel túl sok orvosuk van és túl kevés bábájuk.

Tudják, hogy Angliában kb. 1000 szülész-nõgyógyász orvos van és kb. 30 000 bába? Ugyanez a helyzet Hollandiában, Dániában és Skandináviában is.

Látják? Nagyon érdekes, hogy az orvosok Magyarországon azt mondják, hogy azért van szükség az orvosok jelenlétére a szülésnél, mert azt akarják, hogy az biztonságban folyjék le. Erre én azt mondom, hogy ez egy érdekes állítás. Európában kevesebb babát és anyát veszítenek el, mint Magyarországon.
Skandináviában az esetek 75-80%-ban a bába kíséri be az anyákat a kórházba, õ gondozza, õ látja el tanácsokkal, kíséri a szülést s az anya nem is találkozik orvossal. Ez, az összes szülés 75-80%-ára jellemzõ! És kevesebb babát veszítenek el, mint önök itt Magyarországon. Hát, hogy mondhatják, hogy biztonságosabb több orvos jelenlétében szülni?!

De arra is szükség van, hogy a várandósság, a vajúdás és a szülés alatti eljárás tudományos kutatási bizonyítékokon alapuló legyen. Ez azt jelenti, hogy amit tesznek, az összhangban kell legyen a legjobb tudományos információkkal.

Egy nagyon jó példa van arra, hogy Magyarországon a gyakorlat nem ilyen. Ez a gátmetszésrõl szól. Nem tudom, hogy áll ma a helyzet, de néhány évvel ezelõtt a Semmelweis egyetemi kórházban jártam, körbevezettek, majd volt egy beszélgetés, ahol megkérdeztem a professzort, hogy hány nõnél végeznek gátmetszést. Erre õ furcsán nézett rám, és azt mondta: „Mindegyiknél.“ Erre én visszakérdeztem, úgy érti, hogy a szülések 100%-a gátmetszéssel történik? Erre õ: – Igen!
Az egyik fiatalabb orvos mosolyogni kezdett és magyarul mondott valamit a profnak. Én megkértem, fordítsák, amit mond. Azt mondta, hogy néhány nappal azelõtt, egy nõ rögtön a kórházi felvétel után megszült, ezért rajta utólag kellett gátmetszést végezzenek! Ez egy extrém példa, de a tudományos adatokból tudjuk, hogy az esetek maximum 20%-nál lehet indokolt a gátmetszés. Sõt, valójában az esetek 5%-nál van valóban gátmetszésre szükség. (Ma 90% körüli az arány. a szerk.)
Azon a beszélgetésen az orvos azt mondta, ha nem vágnak, több szakadás lesz. Nem! Kevesebb szakadás lesz, ha nem vágnak!
Azt mondta, több vérzés lesz, de én azt mondtam, nem, kevesebb. Sõt kevesebb szexuális probléma lesz, ha nem vágnak. Minden egyes érv, amit a magyar orvosok a gátmetszés mellett felhoztak, tudományosan megalapozatlan volt. Nem rendelkeznek helyes tudományos információkkal. Erre pedig szükség van!

Láttam 1-2 évvel ezelõtt az otthonszülésrõl szóló levelet, amit a szülészorvos társaság küldött a kormánynak. Tele volt tudományosan hamis állításokkal. Rossz tudományos információval rendelkeznek az otthonszülésrõl, a gátmetszésrõl stb.
Ezek nem gonosz emberek. Csak rossz információkkal rendelkeznek, mivel 50 évig az ismert rendszerben éltek.

Tehát a magyar változtatásokhoz legjobb lenne megtalálni a helytálló tudományos adatokat, és felhasználni azokat a változtatások véghezviteléhez. Ez nagyon fontos!

Más. Egy demokráciában, a hatalom embereinek a tetteit átláthatóvá kell tenni minden ember számára. Semmi sem történhet zárt ajtók mögött. De Magyarországon rengeteg zárt ajtó van a minisztériumokban és mindenhol.
Ez azért van, mert 50 évig így volt a Szovjetunióban is. Ki kell nyitni ezeket az ajtókat. Meg kell szerezni minden infót arról, hogy mi történik a kórházakban. Mi a császármetszések, szülésmegindítások stb. aránya, mi a valós gyakorlat? A halálozási arányok?!
Hány ember tudja, hogy 1000 baba hal meg évente a szülészeteken? Nem az otthonszüléseknél, hanem a kórházakban! Tudják ezt az emberek?

Számos baba elõre nem látható események miatt hal meg, de jelentõs részükneknem kéne meghalnia, haláluk megelõzhetõ lenne. De ezt soha nem fogják megtudni, mert ez az információ zárt ajtók mögött marad. Ezt meg kell változtatni! Minden, ami a kórházakban történik, átlátható kell legyen az emberek részére.

A magyar nõknek ki kell vívniuk a jogot, hogy eldönthessék, hol, hogyan és kinek a jelenlétében akarnak szülni. Más országokban ez teljesen normális.

Évekkel ezelõtt Németországban 1 szülésotthon létezett, ma több mint 70 van. A német bábák1/3-a független, kórházon kívül dolgozik. 10 év alatt drámai változás történt Németországban. Tudják miért?
A német orvosok megpróbálták elérni a kormánynál, hogy a nõk ne választhassanak a szülés módjával, jelenlévõivel és helyszínével kapcsolatban. Megpróbálták rávenni a politikusokat egy új törvény megalkotására. Erre a német nõk fellázadtak: Oh, Istenem, megpróbálják korlátozni a szabadságunkat!
Mérgesek lettek. Mindenki arról beszél, hogy az orvosok milyen hatalmasak, milyen erõsek.
Én tudok náluk erõsebbet: a mérges asszonyokat.
A nõk megakadályozták az új törvénytervezetet, s mivel a mozgalom megindult, a változások is elkezdõdtek. Ez történt Új-Zélandon és más országokban is. A bábák és a nõk együtt változtattak. Ez kell Magyarországnak is! A magyar nõknek harcolniuk kell a jogaikért. Akkor, amikor a magyar nõk teljes joggal dönthetnek majd a saját testükkel és szülésükkel kapcsolatban, akkor, és csakis akkor lesz Magyarország szabad. – Köszönöm!

2010. október 18., hétfő

Simi születése

Október 7.-én megszületett a szeptemberre várt kisfiunk, Simon.
Várandosságom elejétől kezdve úgy terveztük -és ez a szándék napról napra erősödött,- hogy békésen szeretnénk fogadni Simit. Nem szerettem volna sem magamat, sem a babámat kitenni az orvosok -saját magukat védő- döntéseinek, a kórház -sokszor a személyzet számára is értelmetlen- protokolljának. Szerettem volna, ha felnőttként kezelnek, hogyha nem mondják meg férfiak, akik soha nem szültek, hogy mikor mit is kell csinálnom, nem hallgatva arra, hogy mit érzek. Nem akartam hallani a szabályokat arról, miért is kell elvenni a babámat és a mellem helyett miért kerüljön inkább inkubátorba. Nem szerettem volna ha ugyanolyan embertelenül bánnak velem és egy tehetetlen BETEGként kezeljenek, mint ahogy a "terhesgondozáson" végig tették, azok akiknek ez volna a hivatásuk, habár én nem fizettem nekik ezért.
Ami a legfontosabb, hogy nem szerettem volna felesleges beavatkozásokat, mint az előző kettőnél kaptam. Nem voltak rossz szülések. Sokan irigyelnének is értük. De amiatt a nyomorult oxitocin miatt annyit szenvedtünk. Én is mert felerősítette a fájásaimat és blokkolta a testem fájdalomcsillapítóját. És Marci is mert nem tudott a saját ütemében jönni, az oxitocin kitolta belőlem a nyakán a köldökzsinorral, tiszta lila volt már akkor, utána még meg is húzták a zsinórt. Azóta is küszködünk a kicsi oxigén hiány miatt.
Azt gondoltam, hogy szeretnék a kislányból (aki átadja az irányítást másnak) nővé érni és a kiszolgálhatott helyzetek helyett egyszerűen inkább hagyom, hogy a természet és a testem -ami olyan jól meg van alkotva -tegye a dolgát a kisbabámmal együtt.
Szóval, a férjemmel együtt szerettünk volna idehaza szülni. És aztán itt maradni a nagyobb testvékkel együtt és örvendezni hogy gyarapodott a családunk.
Papíron túlhordtam Simit, már több mint két héttel. Mindenki aggódott, hívogatott, az őrületbe kergettek.
A nagymamámon kívül csak az én csodálatos bábám hitt bennem. Állandóan ellenőrizte a baba állapotát és nyugtathatott. Jól van a baba, nincs semmi gond, fog jönni ha megérett rá. (ezt melyik kórházban engedték volna?)
Közeledett a nap, már 2 napja jósló fájásaim voltak, mikor kiderült Geréb Ágit letartóztatták, egy bába sem vállal szülés kísérést. Összeomlottam. Az út amit választottam lezárult. Az ajtó becsukódott.
Teljesen tanácstalan voltam. Most mégiscsak az a sok borzasztóság vár ránk amitől szerettem volna menekülni? Ezer gondolat cikázott a fejemben és csak zokogtam. Nem erre készültem, készültünk.
 Mivel születésházba jártam vizsgálatra, nem volt róla semmilyen papírom 5 hete, ellenben 2 héttel túl voltam a kiirt időponton. Ha bemegyek egy kórházba, lehet hogy meg is császároznak. Van olyan orvos akinek ezt beveszi a gyomra? Egy ismerősömet is felhívtam, segítsen.
Egy szülésznő telefonszámát kaptam meg. Reggelre eldöntöttük, nincs más választás, megismerkedünk vele.
Este 7kor találkoztunk, már rendszeresedtek a fájásaim. Hazajöttünk elaltattuk a gyerekeket és elkezdődött.
Beültem egy kád vízbe, gyorsan sűrödtek a fájások. Felkeltettem Pepét, készülődjünk. de mire elkészültünk nagyon elálmosodtam. (alig aludtam előtte éjjel, délben sem tudtam pihenni, most is éjszaka fele eltelt alvás nélkül). Felhívtuk a bábát, most mit csináljunk. Azt mondta, tegyem ahogy érzek, ha álmos vagyok aludjak. Így tettünk. Pepe gyertyákat gyújtott, lefeküdtünk és a fájások között bóbiskoltunk. Az összehúzódás alatt pedig nyomta  a csípőmet két oldalról, ami nagyon sokat segített. Egyszer csak azt éreztem, már nem jó fekve és nem akarok aludni sem. Felálltam és máris két percenként jöttek az összehúzódások. Egymásra néztünk és azt mondtuk. No most menjünk.
Az út borzalmas volt. Nem hogy segítség nem volt, de minden bukkanó, kanyarnál fokozódott a fájdalom. A kórházban már összeértek a fájásaim, alig bírtam a másodikra feljutni. Megvizsgált a szülésznő és kimondta a mondatot, ami elnyelte azt amitől féltem: Tűnőben lévő méhszáj. Hiába voltak a fájások még is attól féltem, hogy azt mondja mint az előző kettőnél, na ebből soká lesz baba.
Egyből mehettem a kádba, nagyon jól esett a meleg víz. Egy kicsit ritkultak a fájások, de éreztem nemsokára indul Simi, bár hinni még mindig nehezen tudtam. Igen megcsináltam, kitágultam teljesen magamtól, nem kellett semmi beavatkozás, semmi oxitocin. Mégsem én vagyok a gátja a babáim születésének, mint ahogy ez elhangzott többször is régebben.
A kitolás hosszú volt nekem. A burok a fején volt még, csak akkor repedt meg amikor a feje kijött. Térdeltem, így mindig nézegettem, hogy áll a feje. Olyan jó érzés volt amikor megfoghattam a hajas fejecskéjét.
Aztán amikor kibújt a víz alatt előre csúsztatták és én vettem ki a vízből az ölembe. Sokkal jobban magamnál voltam, mint eddig és egyből tudtam nagyon örülni.
Aztán hagytak minket hármasban vagy másfél órát. Csak utána vágták el a köldökzsinórt. Olyan szuperül volt jelen a szülésznő, köszönet érte neki, hogy tudta szó nélkül, hogy mire van szükségem. Természetesnek vette a történéseket, nem kapkodott, hanem OTT volt. Köszönöm.
Utána amint lehetett hazajöttünk, így a tesók láthatták már 5 órásan

2010. október 10., vasárnap

Ne engedd hogy félrevezessenek!

Kedves Barátaink, Támogatóink!


2010. október 12-én, jövő hét kedden folytatódik Geréb Ágnes
tárgyalása. Ennek alkalmából álljunk fel egy ÉLŐLÁNCBA a Honvéd tér és
a Parlament épülete között! Célunk ezzel a békés demonstrációval, hogy
segítséget kérjünk az országot irányító képviselőktől, miniszterektől.
segítsenek nekünk, hogy mihamarabb megoldódjon ez az emberjogi kérdés
és a nőknek Magyarországon is legyen joguk a szabad választáshoz.

Várunk mindenkit - gyermekeket, szülőket, nagymamákat, nagypapákat,
otthonszülőket és nem otthonszülőket, szimpatinzánsokat és
támogatókat!


 
Köszönettel,
A szabad szülésért facebook oldal létrehozói,
Geréb Ágnes közeli hozzátartozói,
a Napvilág Születésház dolgozói,
Bábák, dúlák, otthonszülők és nem otthonszülők

2010. szeptember 27., hétfő

Hordozós pulcsi

Már olyanrégóta tervezem és tavasszal meg is varrtam, most lendült akcióba.
Egy polár pulcsinak a nyak részétől lefelé 10 cm-re vagtam egy 20 cm-es vízszintes nyílást. A vágás végeinél pedig lefélé annyit amíg a Virág popója ér. Ide toldottam egy hosszú háromszöget, olyan szélesen amilyen Virág oldala szélessége ahogy a kendőben van. A nyak résznél beszegtem, ill. tettem bele egy gumis összehúzót, hogy mikor belekerül valaki akkor utánna össze lehessen húzni a hordozónak. Hát ennyi. Tudom nem valami zakszerű a leírás, ha ígény lesz rá akkor próbálom majd módosítani.


Cserép festés

A nagy nyári melegben jól esett a szellős teraszon fesegetni kicsit. A Praktika nyári számában találtam rá a tavas mintákra a többieket, már előbb kezdtem, mert régi vágyam volt a csrepeim dekorálása. Íme:


A másik kettő csak olyan hirtelen jöttek:

Közben a gyerekek is festettek.
Virág ezt a tálat először másfél órán kereztül pingalta, aztán még kétszer fogott hozzá háromnegyed órára. Nagyon kitartó :)

Marci már kevésbé. Ő amikor észrevette hogy festékes lett a keze azonnál abbahagyta, ami nem volt túl sok idő, de ő is többször neki fogott.

Csinált még egy haragos zöld cserepet is, amit én egy kicsit kiegészítettem ahol kellett és pici fehér pöttyöket raktam rá. Szerintem nagyon szuper lett,csak fényképezni elfelejtettem.

2010. szeptember 24., péntek

Munkába járni babával?

Az Európai Parlament tegnapi ülésén egy olasz képviselő asszony, éppen túl a gyerekágyon elment az ülésre és tette a dolgát. Átolvasta az aktuális dokumentumokat szavazott...
Közben kisdede édesdeden aludt édesanyja mellkasán.
A hölgy ugyan azt mondta, hogy ezt gesztusnak szánta, hogy felhívja a figyelmet ara, hogy milyen nehéz munkába állni egy gyerekes anyának, nekem éppen arról szól ez a kép, hogy összefér a kettő. Ha elég rugalmas a munkahelyünk és megteremt néhány feltételt (amik nem kerülnek feltétlenül pénzbe), akkor kielégíthetjük mindannyionk ígényét. A nő hasznosnak érzi magát, teljesíti a munkavállalói kötelezetségét és ami a legfontosabb, azt nyújtja mind e közben ami a babájábnak a legfontosabb: saját magát.

De persze nem csak dolgozni tud elmenni így a mama, hanem még egy csomó helyre is, nem kell bezárkoznia, beszorúlnia a négy fal közé.
Én is így tervezem, ha letelik a gyerekágy Simivel elindulnuk dolgozni, tanfolyamokat tartani és ő lesz a legjobb reklámom :)
Eredeti cikk és még képek: itt

2010. szeptember 17., péntek

III. Nemzetközi Babahordozó Hét

2010-ben már harmadik alkalommal lesz Nemzetközi Babahordozó Hét szerte a világon, így Pécstől Miskolcig, Győrtől Csíkszeredáig is. A rendezvényeken a babahordozásé, a kötődő nevelésé, a válaszkész gondoskodásé és a természetes babagondozásé a főszerep.



A Hét során az érdeklődők megismerhetik a babahordozást, a gondoskodásnak ezt a természetes, testi-lelki biztonságot nyújtó és igen praktikus módját. Hiszen a babahordozás nem múló divat, hanem a baba biztonság és testközelség iránti elemi igényére adott kézenfekvő válasz. Az ölelés biztonsága elmélyíti a teljes élethez szükséges kötődést. A tévhitekkel ellentétben a hordozás egyáltalán nem káros a baba egészségére, sőt, kifejezetten kedvezően befolyásolja a mozgásfejlődését. A szülővel való együttlét nem csak a nyugalom, hanem sok közös öröm és élmény forrása is, az egész család életét megkönnyíti, a baba pedig részesévé válik a világnak.



A Nemzetközi Babahordozó Héthez kapcsolódóan az Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (röviden Ölbebaba) idén az eddigieknél is nagyobb szabású programsorozattal várja az érdeklődőket szeptember-október során szerte az országban, sőt, határon túl is.

A 2010. október 3-9. között zajló központi rendezvénynek idén is a józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Ház ad otthont, fővédnöke pedig prof. dr. Bagdy Emőke pszichológus.

Okt. 3. vasárnap – du.“Flash mob” – Figyelemfelkeltő megmozdulás

Okt. 4. hétfő – 16.00-19.00

Megnyitó – a rendezvényt a Hét fővédnöke, Prof. dr. Bagdy Emőke nyitja megMit tud egy érintés? Bagdy Emőke előadása az érintéspszichológia témakörében "Nyitótánc" - táncelőadások hordozott babákkal

Okt. 5-7. kedd-csütörtök – 10.00-13.00

Hordozásra születik - Ónodi Ágnes

A hordozók sokszínű világa - Chikánné Fényes Viktória, Szabó Veronika, Szepesi Anna

Családi élet éjszaka - Schneiderné Diószegi Eszter

Okt. 8. péntek – 16.00-19.00

Apává válni, apának lenni - Andrek Andrea, dr. Kopp Mária, dr. Mohos Tibor

Okt. 9. szombat – 10.00-18.00

Workshopok: Vendégbabák - Meg nem született babák szüleinek gyásza– Singer MagdolnaCsászárral szülni, császárral születni - A császármetszésről dúla szemmel Novák Julianna

Családi programok:játékokkézműveskedés kicsiknek és kicsit nagyobbaknakbaba- és gyermekzenehordozóeszköz- és moshatópelenka-vásárZáróbuli:ír táncház a Bran együttessel

Ezeken kívül természetesen idén is lesz vásár, fotókiállítás, hordozóeszközbemutató, és tombola.

A szervezők egész héten babahordozási- és szoptatási tanácsadással várják az érdeklődőket, a rendezvény zárásaként pedig színes családi programok, csocsóbajnokság és a Bran együttes ír táncháza csábítja a Kesztyűgyárba a családokat.



Az Ölbebaba szervezésében idén is több, mint 20 vidéki és határon túli helyszínen lesznek programok, ahol a látogatók különböző babahordozó eszközöket próbálhatnak ki, segítséget kaphatnak a hordozóválasztáshoz és -vásárláshoz, bepillanthatnak az életvitelszerűen hordozó családok mindennapjaiba, és szakemberek előadásait hallgathatják, néhány helyszínen pedig akár meg is vásárolhatják a kiszemelt hordozóeszközt.



A rendezvényről további információ, illetve a részletes program a www.babahordozohet.hu honlapon található.

A Babahordozó Hét kesztyűgyári programjai ingyenesek.

2010. szeptember 10., péntek

Hordozás a kőkorban

A kora kőkori asszonyok találmánya, a hordozás játszott főszerepet az evulúcióban, hozájárulva az agytérfogat jelentős nővekedéséhez.
cikk folytatása

2010. július 11., vasárnap

Az apa szerepe a szoptatásban

A cikket férfiként, Jarold T. Johnson Jr. szoptatási tanácsadó és szülés körüli segítő irta. Arról ír, hogy ezekben a minőségeiben gyakran keresik meg azzal akérdéssel, hogy mi csinálhat egy apa az újszülött körül. Én is azt tapasztalom, hogy az apák sokszor kirekesztve érzik magukat és nem találják a helyüket új családjukban.
Nekem nagyon nagy segítség volt a férjem, amikor a hormonok változása és új szerepem bizonytalansága közepette, minden addig tanult és hallott információt feledve estem kétségbe, amikor találkoztam néhány gyakorlati problámval. Ekkor férjem higgadtan, gyakorlatiasan állt mellettem, hogy túl legyek a pánikon. Sok helyen az apa feladata a fürdetés, hogy ő is be tudjon kapcsolódni. Azt is hallottam már, hogy azért jó a cumisüveges táplálás, mert azt az apa is etetheti a babát. A cikkben nagyon konkrétan leírja az írója, hogy milyen konkrét, fontos feladatokat láthat el az apa a szoptatás körül is. Íme:


Mint laktációs (szoptatási) tanácsadót és szüléssegítőt, aki emellett hét gyönyörű gyermek apja, gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mi a véleményem az apák szerepéről a szoptatásban. Azt kérdezik tőlem, hogy mi az apák szerepe a szoptatásban? Mit tud tenni egy apa? Mit akar tenni? Mit várhatunk el tőle? És ami a legfontosabb, hogyan tanítsuk meg nekik a szoptatást?
Cikk folytatása

2010. június 28., hétfő

Babavarrás

A hordozós klubban kezdtünk el vrrni waldorfos álommanókat. Én egy kicsit kissebbet csináltam az eredetinél, hogy jól elférjenek a gyerekek markában.  A jól elkészített baba elég iőigényes. Végül is segítség nélkül fejeztem b egyéni (mármint nem szakszerű) megoldásokkal, mert már türelmetlen voltam.
A fejet gyapjúból csináltuk, arra un. testanyagot tettünk.  Megvarrtam a tetet is, kitömtem gyapjúval és rávarrtam a fejet és a kezek végét.

(bocsánat a rossz minőségű képért)
A gyerekek már alig várták, hogy elkészüljenek a babák. A kéket Marcinak varrtam, a rózsaszínt pedig Virágnak. Marci különösen örült, hogy lett egy saját babája amit anya készítet saját kézzel. Virág pedig amikor a kezét varrtamelkérte a babátés ő is öltögetett, teljesen szakszerűen egy párat, 2 évesen! Szeretnek ezzel aludni és játszani is napközben. Ez volt a célom, hogy én saját kézzel készítsek nekik egy babát. Nagyon tetszenek a waldorfosak, de igazából mindegy volt ebből a szempontból ez csak plussz, hogy sikerült megtanulnom. A pontos menetet azért nem irom le, mert egyrészt nem nagyo lehet, másrészt szájról szájra terjed ez a hagyomány, ami ad egy pluszt, amikor a anyák leülnek együtt és kézimunkáznak a saját és gyerekeik örömére.
Sok szép baba és manó itt

Én jól hordozok?

A hordozásnak rendkívül sok előnye és jó hatása van, aminek ismerete egyre terjedőben van. Viszont mostanában egyre több rosszul felkötött babával találkozom, akikre nem jó ránézni.


Látom ezeken a szülőkön, hogy többnyire élvezik azt hogy a gyermekük ott van az ölelésükben és átélik ennek minden praktikus vonzatát. De azt is látom, hogy sokszor kényelmetlen nekik így hordozni, de még mindig jobban elfogadják ezt mint a babakocsit pl. Meggyőződésem, hogy jót akarnak a babájuknak, csak nincsenek meg a kellő információjuk.

Vannak a nem megfelelő hordozó eszközök (szinte az összes kenguru; házilag „gyártmányolt” nem tudom minek nevezzelek) és a baba korához nem illő eszközök (rugalmas kendő nagy súlyú babával; csatos hordozó mai tei ülni nem tudó babáknál). És vannak nem megfelelően megkötött hordozók. Mostanában –az egyszerűbb megoldásnak tűnő- mei tai terjedésével egyre több rosszul megkötött mei tait látok. Sokszor nagyon alacsonyan vannak benne a babák, így a hordozó súlypontja számára kényelmetlen helyzetbe tevődhet, ettől nehezebbnek érzi a baba súlyát és ő pedig nem lát semmit. Vagy a mei tai „body része (a feneke és a nyaka közötti részt tartó anyag) hosszúsága nagyobb a babánál, aki így elvezik benne, nem lát ki és nyomja a fejét a pánt, és sokszor így teljesen oda van passzírozva a hordozójához, mozgás szabadság nélkül.

Vannak merész vállalkozó kedvű műértők által kifejlesztett vagy utánozni próbáló házi készítésű eszközök (persze most nem a házilag varrt erszényekre vagy mei taiekre gondolok) amiben a baba háta abszolút nincs megtartva, nem öleli körül a hátát és persze a fejét sem támasztja, még ha van is erre próbálkozás.

Van a kifelé hordozás, amire a férjem mindig megkérdezi, hogy ez a felnőtt vajon meddig bírná ha így fellógatnák. Az arccal kifelé fordított hordozás homorításra kényszeríti a kicsi gerincét, mely megterhelő és természetellenes számára. Nem tesz jót a baba csípőjének, mert így nem biztosítható a kívánt lábtartás. Nem tud elbújni, ha elfárad, álmos vagy esetleg megijed valamitől. Nincs biztonságban. Nagyon megterheli a hordozó hátát, derekát.

Ezért ha a baba többet szeretne látni a világból, csípőre vagy vedd a hátra kell rakni őt!

Az ortopédiailag helyes hordozás jellemzői:

• A gyermek függőleges helyzetben, kellő magasságban, szorosan simul hordozójához

• A kicsi hátát szorosan ölelje körül a hordozóeszköz, így megfelelően tartja a gerincét

• A gyermek lábai terpeszben legyenek, hordozóeszköz térdhajlattól térdhajlatig érjen, támassza alá a combokat is, ne csak a popsit! Ez a pozíció segíti az egészséges csípőfejlődést.

* A baba mindig felénk nézzen hordozás közben!

A jó hordozóeszköz

• biztosan tartja már az újszülött gerincét, tehát alátámasztja, körbeöleli.

• terpeszben helyezkedik el benne a baba lába, így biztosítja megfelelő csípőfejlődést, és ezzel segít a kötött/ laza csípő helyrehozatalában.

• tartja a fejét az újszülött vagy alvó gyereknek.

• kényelmes mind a hordozónak, mind a hordozottnak.

• Alkalmazkodik a baba korához



Ha nem helyesen vagy nem jó hordozóeszközzel hordozunk, akkor a baba és a hordozónak is hosszú távú következményei lehetnek a már eddig leírtakon kívül.

Ha a baba gerince nincs megtámasztva, tehát az akár ülni nem tudó baba is ülni kényszerül. Ezzel nagyon nagy teher nehezedik az ágyéki csigolyákra és a medence csontra, ami még nem elég erős ahhoz hogy ezt bírja.

Ha vízszintesen hordjuk huzamosabb ideig, akkor a combcsontok nincsenek a guggoló- terpesz pózban, ami a helyes csípő fejlődését segíti.

Ha a baba nagy súlynál is (8 kiló feletti) az összes súlya a hordozó gátjára nehezül, ami többek között vizeletmegtartási problémához vezethet. Terheli a medencéjét és gerincét.

Ha a baba vagy a hordozó nem érzi jól magát illetve nem kényelmes a hordozás, akkor könnyen elöbb abbahagyhatják, mint azt gondolták volna vagy szükséges lenne számukra, pedig lehet, hogy szakember segítségével korrigálható, így pedig komfortosabb lenne a hordozás.

Ezért vizsgáljuk meg, hogy mi hogyan hordozunk-e és ha nem vagyunk biztosak hogy minden rendben van akkor menjünk el tanfolyamra vagy hordozós klubba, ahol segítséget kérhetünk.

2010. június 14., hétfő

Kell-e a tanfolyam?

Egyre több olyan családdal találkozok, akik szeretnénk hordozni, jó dolognak tartják, vagy kapnak kölcsön kendőt, de nem tudják megkötni, vagy nem helyesen. Egyre több rosszul felkötött babával találkozom, akikre nem jó ránézni. Látom ezeken a szülőkön, hogy többnyire élvezik azt hogy a gyermekük ott van az ölelésükben és átélik ennek minden praktikus vonzatát. De azt is látom, hogy sokszor kényelmetlen nekik így hordozni, de még mindig jobban elfogadják ezt mint a babakocsit pl. Meggyőződésem, hogy jót akarnak a babájuknak, csak nincsenek meg a kellő információjuk.

Saját élmény

Amikor első fiunk Marci megszületett dúlám mutatott egy kötést és felhívta a figyelmemet mire figyeljünk a megkötéskor. Alig vártuk, hogy elmehessünk tanfolyamra, amit 10 napos korában meg is tettünk. Számomra fontos volt az hogy minél többet megtudjak a hordozásról, és hogy, hogy biztonságos a törékeny babánknak. Aztán elmentünk a háti és csípőn hordozós tanfolyamra is, de sajnos ezt nem sikerült elsajátítani a férjemmel ezen a tanfolyamon. A lányommal hallottam egy hordozós iskoláról (Beli Buba) ahol szakszerű hordozás lehet tanulni. Hát elmentünk Virággal és egy nagyon pozitív élményben volt részem, ahol megtanultunk (persze nem kis gyakorlással) a háti és csípő kötéseket.
Mit kapsz egy tanfolyamon*?
- Elméleti háttéranyagot kapsz és képes kötés leírást

- Kérdéseidre szakszerű választ kapsz, elmondhatod kételyeid, aggályaid

- Személyes segítséget kaphatsz a számotokra legmegfelelőbb hordozóeszköz kiválasztására, hordozókendő kipróbálási és vásárlási lehetőség

- ortopédiailag helyes kötéseket ismerhetsz meg

- testalkatodnak, a babád igényeinek, külön kívánságodnak megfelelően személyre szabottan tanulhatsz

- praktikákat ismerhetsz meg (hogyan szoptass kendőben, hogyan hordozz hidegben melegben, mire kell figyelned a hordozásban, hogyan válaszolj a furcsa kérdésekre…)

- állandó konzultációs lehetőség


Tehát a lényeg, hogy minden baba és mama páros más és más. Másak az adottságaik, a teherbírásuk és az igényeik. Erre személyre szabottan tud kötéseket mutatni egy tanfolyamvezető, aki rögtön tudja korrigálni az esetleges hibákat, amik így nem okoznak nehézséget vagy kényelmetlenséget a jövőben. A képes leírásokban elvesznek az olyan apró információk (mint pl. hol ne csavarodjon, vagy mit kell meghúzni) amik biztosítják a kényelmes és helyes hordozást.



*Beli Buba babahordozó iskola tanfolyamai (www.hordozokendo.hu)

2010. június 11., péntek

Hordozásra születve

Mik azok a jelek, reflexek amik azt bizonyítják, hogy ez a természetes?


- Tenyér, fogóreflex
Idegen zajra vagy ingerre az újszülött összezárja a tenyerét, megkapaszkodna valamiben. Ha az anyján lenne, akkor belé tudna kapaszkodni. Megfigyelhető hordozott babáknál amikor az anyjukra vannak kötve az tolerancia szintjük sokkal magasabb az idegen ingere. Tehát hangosabb zajok vagy hirtelen mozdulatok nem ijesztik meg annyira mint amikor egyedül fekszik valahol, ahol akár valaki a közelében is van.

- Terpesz guggoló tartás
Ha felemeljük a babánkat valahonnan, azt tapasztaljuk, hogy felhúzza a lábait un. terpesz guggoló tartásba, ahogyan a kendőbe fel van kötve. Ezt azért csinálja mert számára az lenne a kényelmes tartás, és ezt a kendőbe felkötve kapja meg.
Ez a tartás az amiben a csípő megfelelően tud fejlődni.( Ilyen pozícióban nyomja a combcsont a kellő irányból a csípővápát.)

- Anyatej alacsony protein és zsírtartalma
Az alacsony persze relatív, ( az emberi tejben 1-3% a zsír, a fokákéban 70%) hiszen pontosan olyan szintje van ezeknek, amilyenre az embercsecsemőnek szüksége van. Ez azonban azt eredményezi, hogy gyorsan emészthetősége miatt gyakori szoptatásra van szükség (ami nélkül a tej is apad). Így gyakori testközelségre van szüksége.

- Gyakori ürítés
Szintén gyakori kontaktust igényel, hiszen egy újszülött záró izmait még nem tudja zárni ill. engedni, ezért pl. 1 óra alatt 4-6x is pisilhet és általában napjában többször is kakil, ami sűrű tisztába tevést igényel.

- Testkontaktus hiánya sírást eredményez
Az hogy az embercsecsemő nem fészeklakó, azt az is bizonyítja, hogy a fészeklakók a nap nagyobb részét egyedül töltik. Ám egyedüllétük közben nem végzik a dolgukat ne hogy a szag veszélybe sodorja őket, ill. nem sírnak anyjuk után. Az emberre pont az ellenkező igaz. A csecsemőknek létfontosságú volt hogy mindig az anyja közelében legyen, hiszen egyedül rengeteg veszély várt rá (ragadozók, időjárási viszontagságok stb.). Ez az ösztön a mai napig benne van, nem bírja az egyedüllétet huzamosabb ideig.

- Fejletlen hőszabályzás
A csecsemő hőszabályozó rendszere még nem működik megfelelően. Nem tudja a hőt megfelelően leadni és ha fázik nem tud ellenne tenni csak sírással tud jelezni. AZ anya hőmérséklete viszont tud 1 C fokkal tud emelkedni ill. csökkeni, ha úgy érzékeli hogy a babának szüksége van rá. A hőszabályzásért leginkább felelős barna zsírsejtek a bab hátán találhatók. Ezért ha –helyesen hordozva- a baba felénk néz hassal akkor működhet a szabályozó rendszer – kiegészítve a miénkkel- a legoptimálisabban.

- Az anya csípőjenek formája
Az felnőtt csípőjének helyzete és formája pont megfelelő arra, hogy a babáját, gyermekét a csípőjére ültesse, ezzel levegye a súlyt más pontokról







A pontok összeszedésénél felhasználtam Turi Nagy Éva kutatásokkal alátámasztott jegyzetét

Ajándék festmény a Dédimamának

Ezekben a nagy melegben a dél körüli órákat a házban töltjük, ami szerencsére jó hűvös, csak a gyerekek nem értik ilyen jó időben mit csinálunk itt bent. Ma festeni támadt kedvük, így ezt csináltuk.
Nagyon klassz elfoglaltság, de igényel elő és utó munkálatokat.
Tapasztalatok:
Érdemes nem csak az asztalt, hanem a padlót is letakarni pl. fóliával. Olyan festéket válasszunk amihez nem kell állandóan vízbe mártogatni az ecsetet. A hobbi boltokban kaphatóak ilyen akrill festékek, amik egyébként mérgező anyag mentesek is. Ebből nyomni egy tálra amiből lehet mártogatni. A gyerekek pedig vagy festős ruhában (nálunk van kinevezve) vagy ilyen melegben lengén legyenek.

Mi csináltunk újjal festést, ami a nyomot hagytam a papíron élményét adja és a finom motorikát, érzékelést is fejleszti. Próbáltam csinálni egy összehajtott lap egyik felére rajzolni egy szimmetrikus dolog egyik felét (most egy lepkét) , majd összehajtva megkapom a teljes képet. De ez nem érdekelte őket. Virág inkább csak vízzel festett ami 3x borult ki. Így tudtunk olyat is csinálni, hogy a vizes lapra festettünk, ahol szétszaladtak a színek. Azt gondolom, hogy most nem  a felismerhetőségnek van még szerepe ebben a korban, hanem tényleg a "nyom hagyásnak", amihez egy csomó más is társul, pl. a színek szép világának és gyakorlásának élménye.
De csináltunk ajándékot a Dédimamának, aki most töltötte be a 93. évét. Egyszerűen befestettem a kezüket amit rányomtunk a papírra és aztán mintha ez egy tulipán lenne festetem rá szárat.
 
Ez is nagy örömmel töltötte el őket hogy egy mindenki által felismerhető képet alkottak ketten.

Aztán jött a takarítás....de jól éreztük magunkat.

Milyen élmény babakocsiban vagy kendőben utazni?

A megjegyzésből esetleg nehezebb megnyitni, ezért  ide is beteszem azt a videót ami megmutatja, hogy egy ülni még nem tudó baba, mit lát a babakocsiból és mit a mamája hátára kötve. Ez nem irányul senki ellen, ez egy objejtív bemutatás. Én külöben is utálom ha úgy akarunk valamit jó színben feltüntetni, hogy egy másikat lehúzunk. (pl. régen Fradi drukker voltam :)))), de utáltam ha a szurkolok a másik csapatot alázták, mert ezzel nem lett jobb a saját)
Nem vagyok babakocsi ellenes sem. Bár nem nagyon használtuk, néha nagyon jól jött. Marci szerette (másfél éves korába vettük, mikor a pocakom miatt nem bírtuk már hodozni) viszont Virág meg nem szerette. De pl. nagyon jó szolgálatot tett piaci nagykörutak alkalmával.
Mikor már biztosan lépegetnek a picik akkor szretem ha úgy megyünk el sétálni, játszótérre vagy felfedezni, hogy a saját lábán jön. Bár több idő, de a gyermek aktív részese a sétának és rengeteg élményt szerez. .

Dr. Ranschburg véleménye a hordozásról

Az NL Café szakértői oldalán találtam ezt a kérdést és a Doktor Úr válaszát a hordozásról.

Tisztelt Tanár Úr!


Anna babám nyolc hónapos, ugyan nagy baba, de én egyfolytában hordozókendőben hozom-viszem. A lakásban már nem, mert ideje felfedeznie a világot, de ha elmegyünk, akkor még mindig. Nem is szereti a babakocsit – talán – ezért, és természetesen szeret ölben lenni. Az sem utolsó szempont, hogy nekem is nagyon jó ez, mert menet közben beszélgetünk, énekelünk, kukucsosat játszunk – nagy móka az egész.

Nem divatból vagy valami irányzathoz való tartozásból teszem ezt, hanem mert büdös van a babakocsi szintjén, és mert szerintem nem túl érdekes a babakocsiban ülni. Ezenkívül is sokat veszem fel, sokat ringatom. Szeretném megkérdezni, hogy valóban rossz következményekkel jár-e ez? Tényleg hisztis lesz, anyás és lusta?

Hallottam arról is, hogy nem fog tudni beilleszkedni, hátráltatni fogja a túl sok közelség a tanulásban, és még sok olyat, amit nem érzek igaznak, vagy talán csak nem akarom elfogadni. Ezeket egyébként szakember mondta, aki jobban látja a következményeket. Anna baba nagyon vidám, nagyon szereti az öregeket meg a férfiakat, de a nőket is. Szinte bárkivel jól érzi magát kb. húsz-harminc percig. Ha sorban állunk, simogatni szeretné az emberek vállát, haját, szemüvegét, szégyenlőset játszik, sokat nevet. Nem sírós, de talán azért, mert folyton együtt vagyunk. Nem szeretnék azonban ártani a gyerekemnek, nem volna jó, ha a majomszeretetem miatt később kiszolgáltatott lenne…

Köszönöm, hogy elolvasta a levelemet, és előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:

Katalin





Kedves Katalin!

Kérem, ne higgyen annak, aki ijesztgeti. Ötvenéves szakmai tapasztalataim – és nemzetközi pszichológiai kutatások eredményei – mutatják, hogy az Ön anyai viselkedése csak használhat Annának, és semmiféle kárt nem okoz. Nem igaz, hogy a „hordozott baba” hisztis lesz, és lusta – éppen ellenkezőleg!
A baba, aki megtanulja, hogy bármikor megszólítja a világot, a világ erre pozitívan reagál, nem hisztizik, mert ennek a számára semmiféle értelme, haszna nincs. Kíváncsi lesz, érdeklődő és kreatív, aki másfél-két esztendős korától kezdve jóval kevesebbet kéredzkedik ölbe, mint a többiek, óvodáskorára jó önértékelésű, magabiztos és vidám gyerekké válik, akire jogosan büszkék a szülei.

Számos vizsgálat igazolja azt is, hogy ez a „biztos kötés”, amely a „hordozott babát” anyjához fűzi, egy életen át pozitívan érezteti hatását. Minden esély megvan arra, hogy Anna nyitott, az emberekhez bizalommal közeledő, jó emberi kapcsolatokat ápoló, harmonikus személyiségű felnőtté válik.



Eredeti szöveg itt

2010. június 7., hétfő

Kell nekem a drága kendő?

Érdemes megvenni a drágább kendőt, amikor olcsón is kaphatok?

Szerintem azt érdemes elsőkörben végig gondolni, hogy mennyit tervezi hordozni a család. Ugyanis ha a baba síros vagy nem bírja a babakocsit vagy a család tudatosan sokat hordoz akkor kiválthatjuk a drága babakocsit.

A kendőt nem csak egy mellékes tárgynak veszzük, amire megint lehet költeni, hanem egy olyan használati eszköznek amit a lehető legjobban kihasználunk.

Akár a gyermek 3-4 éves koráig a legkülönbözőbb helyzetekben.

A drága kendő nem véletlenül drágább. Benne van a különleges harántsávoly szövés, a minőségi esetleg bio anyag, a jól használható szegés. Kényelmesebb, stabilabb, könnyebben lehet megkötni. Sokan panaszkodnak arra, hogy nehéz volt ráhúzni a csomót vagy hogy kényelmetlen volt az olcsóbb kendő ezért egyre kevesebbet hordoztak és a végén korábban elhagyták mint ahogy tervezték.

A harántsávoly szövésű kendők jobban megpuhulnak, így jobban alkalmazkodnak a baba és a hordozó alakjához.



Ezen a képen éppen kirándul  család. A fiam 2és fél a lányom pedig fél éves. Minda kettőjüket én kötöttem fel. A bal oldali egy jó minőségű biopamut Hoppediz kendő mennyire jól követi Marci alakját, ugyanakkor jól tartja a súlyát. A másik egy Nandu kendő, ami sprödsége miatt felcsúszik, nem öleli körbe. Nehezebb megkötni rajta a csomót, és jobban vág mivel nem terül szét. Persze lehet mondani, hogy Virág még nem tud akkora terpeszt csinálni, és ez a kendő egy nem sokat használt darab, de a kép önmagáért beszél.
Egyébként kiváló kendő kezdetekre, elölkötéshez, én nagyon hálás vagyok hogy hordhattam vele Marcit, mert nem biztos, hogy adtam volna annyit elöször egy kendőért. És azért is hálás vagyok, hogy Virággal rátaláltam a minőségi kendőre, mert sokkal többet, kémnyelmesebben hordoztam és sokkal tovább. Tegnapelőtt is elaludt a hátamon :)
Ezért mindenképpen azt gondolom, hogy érdemes többféle kendőt felpróbálni, hogy az ember érezze a különbséget a saját bőrén. A Beli Buba tanfolyamokon fel lehet több féle kendőt is próbálni, hogy érezhessük a különbséget így ennek megfelelően döntsünk.

Milyen a jó hordozó eszköz?

A jó hordozó eszköz ismérvei:


A jó hordozó eszköz:

- biztosan tartja már az újszülött gerincét, tehát alátámasztja, körbeöleli.

- terpeszben helyezkedik el benne a baba lába, így biztosítja megfelelő csípőfejlődést, és ezzel segít a kötött/ laza csípő helyrehozatalában.

- tartja a fejét az újszülött vagy alvó gyereknek.

- kényelmes mind a hordozónak, mind a hordozottnak.


Mindezeknek a feltételeknek leginkább a hordozókendő felel meg.


Hordozókendő


Sok féle kendő létezik.

Van a rugalmas kendő, amely az újszülött hordozására alkalmas tapasztalatok szerint 6-8 kg körülig kényelmes és biztonságos a hordozás vele.

A szövött hordozókendő szintén sok fajta van.
- anyaga

Van len vászon, selyem, farmer, pamut szövőt kendő és ezek bármilyen kombinációja is. Minden anyag máshogy viselkedik. Pl. a len gyűrődős utána esetleg nehezebb újra kötni, míg a pamut télen is és nyáron is megfelelő viselet.

Vannak un. nyárikendők (Didymos), amik egészen vékonyak, ám az a tapasztalat, hogy mivel a bab és a hordozó melegíti egymást nem sokkal könnyíti meg a helyzetet ha vékonyabb a kendő, viszont könnyen összegyűlhet az anyag mivel nincs olyan tartása és így vághat, tehát kényelmetlen.

Létezik biopamut is (Lana, Hoppediz) ami során csak ellenőrzött biogazdaságokban termelték a pamutot ezzel megóvva a környezetet (pl. az Aral tó környékén lévő nem bió pamut termelő ültetvények vízigénye és szennyezése az 1/3ára csökkentette a tó méretét). Festése is természetbarát módszerrel történt, így lehet a babát nyáron meztelenül is felkötni, vagy -ami gyakori szokásuk,- rágicsálhatják a kendőt anélkül, hogy méreganyagokat szívnának belőle.

- Szövése

Van a sima len szövés a jobb minőségű kendőknél pedig úgynevezett keresztsávoly szövéssel szövik, aminek eredményeképpen széltében és hosszában nem nyúlik, de keresztben igen. Tehát nem lazul „lóg meg” a kendő, de körülöleli a babát és hordozóját.


- Hossza és szélessége.

Hossza 3 m-től 5, 80-ig terjed. A hosszabb kendőt szoktuk ajánlani a kezdő kötőknek, ahol elől zsebes keresztezett kötésben kell a legtöbb anyag, de min. a 440 cm. És gyakorlott vékony testalkatúak szeretnek beszerezni egy rövidet az egyszerű csípő kötéshez vagy az egyszerű batyuhoz, ám ezek csak erre alkalmasok.

A hosszú kendőszárat is lehet hasznosan alkalmazni, pl. arra hogy tartsa a frissen szült anyuka pocakját, vagy jobban eloszlassa a nagyobb gyerek súlyát.

Szélessége ideálisan 70 cm, mert ez tudja jól átfogni a babát pl. hátonhordozásban, amikor a feneke alá kell hogy kerüljön anyag. Vannak ennél keskenyebbek.


- Szegése

A jobb minőségű kendők szegése széles és duplán hajtott. Mivel nagy szerepe van a kötések stabilitásában ezért ez nagyon fontos, hogy ne keskeny és szimpla legyen (Nandu)

2010. június 3., csütörtök

Sütés a gyerekekkel


Omlós kalács tej és tojás nélkül


Ebben a rossz időben jó elfoglaltság egy kis sütés- főzés a gyerekekkel. Nálunk nagyon szeretnek segédkezni. Persze ilyenkor számításba kell venni, hogy hogy több a takarítani való utánna :)
 A 2 éves Virág segített a dagasztásban és liszteszte a deszkát, a 4 éves Marci pedig nyújtott és kalácsot font! De pogácsa szaggatás a kedvence egyébként már rég óta. Virág imád mindent dagasztani, gyurmázni (a múlkor a frissen ágott hagymát gyúrogatta, már folyt a könnye, de sebaj, meglörölte a hagymás kezével), Marcit már zavarja, ha valami ráragad a kezére.Alig várták, hogy kisüljön és nagyon ízlett nekik a saját munkájuk gyümölcse.

A most készült kalács hozzávalói::

1 kg liszt
5 dkg élesztő
2-2,5 pohár víz
3 kávéskanál só
1/2-3/4 pohár olaj
1/2 pohár cukor

A tetejére:
1 tojás (én vízzel kentem meg)
szezámmag

Elkészítés:

Amíg az élesztő a langyos cukros vízben felfut, keverd össze a lisztet a tojással, a cukorral, a sóval és az olajjal. Utána keverd bele a felfutott élesztőt és még annyi vizet, amennyit felvesz a tészta. Hagyd kelni kb. fél órát. 4 felé oszd a tésztát és egyenként fond össze, tedd tepsibe, (kend meg a tetejét tojásssal), szórj rá szezámmagot (vagy mákot, diót, vagy mandulaforgácsot), és tedd be a sütőbe. Ha nem előmelegített sütőbe teszed, hanem a bárchesszel együtt hagyod felmelegedni a sütőt, nagyon finom, könnyű omlós tésztát kapsz.

A művelet közben


Az eredeti receptben (bárchesz) van egy tojás, de én anélkül szoktam készíteni. Így édes és sós krémet is lehet rá kenni mert egyik íz sem domináns. Ha édesebben szereted, akkor lehet bele tenni még cukrot, vagy ahogy W. Ungváry Renáta szokta aszalt gyümölcsöket összeturmixolni egy kis vízzel és azt belekeverni a tésztába. Nálunk ez a kedvenc kalács.
 
A remekmű és a büszke kis szakácsok

2010. május 14., péntek

Hordozós Ünnep június 6

Közvetítek egy klassz programot:

Kedves Hordozó Anyák, Apák, Nagynénik, Nagybácsik, Nagytesók, Nagypapák, Nagymamák!


Szeretettel várunk Titeket 2010. június 6-án, vasárnap az első Hordozásünnepre!

Találkozzunk 10:00-kor a Városligetben, a Közlekedési Múzeum bejáratánál! Innen közösen sétálunk a Szánkózódombhoz (vagy más néven Királydombhoz), ahol dr. Bagdy Emőke köszönti az egybegyűlteket. Ezt követően kötetlenül leszünk együtt: lehetőség lesz mindenféle hordozókendős játékokat játszani, labdázni, szaladgálni, hintázni, és csak úgy együtt lenni, feltöltődni, no és belépni az egyesületbe. A nagyobb gyerekeket kézműveskedéssel várjuk.
Hogy ne csak a babák, hanem a piknik is batyus legyen, kérjük, hozzatok egy tál süteményt, gyümölcsöt és innivalót (kút sajnos nincs a réten).
A program rossz idő esetén sem marad el, azonban séta és piknik helyett a Közlekedési Múzeumban töltjük a délelőttöt.
Az eseményre a sajtó képviselőit is várjuk, hogy gyönyörködhessenek, és szebbnél szebb képeket készíthessenek a sok-sok hordozó családról.

Kérünk Benneteket, ha van olyan ismerősötök, aki hordoz, vagy érdekli a hordozás, küldjétek Neki tovább ezt a meghívót!

A programról további részleteket az Ölbebaba oldalán találtok: http://www.olbebaba.hu/

Gyertek, és ünnepeljük együtt minél többen a babahordozást!


Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...